A
görög nő az én szememben: öntudatos.
Védőnő-rendszer nincs. A nőgyógyász után a gyerekorvost lehet igény esetén hivogatni. Ez utóbbi
csak borsos áron jön házhoz, cserébe a telefonja megállás nelkül csörög. Az
öntudatos görög anya(tigris) nem szabadkozik, ha pánikol akkor AZZONNAL és
HANGOSAN követeli a törődést. Utána kifizeti az árát és visz egy kis ajándékot,
mert úgy járja…és a görög nő mindig tudja mi és hogy járja. Egy szépen
becsomagolt édességes doboz mindig legyen kéznél. Nem házi!
A görög
anya az én szememben: öntudatos és magabiztos.
A
görög anya saját bevallása szerint: a széltől is óvja a gyerekét.
Amikor
itt egy nőből feleség és anya lesz, kiteljesedik. Méhkirálynő lesz! Méhkirálynő
és Anyatigris egyben. A világ(a) ura!
Diploma,
karrier, házasság és mellesleg anyaság. Nem kapkodják el. Nem akarnak
otthonszülni vagy igény szerint szoptatni.
Az egész
szoptatási és fájdalomcsillapító-nélküli-szülés „kényszer” ami Magyarországon
van, itt (még) nincs! A nőgyógyászom szerint a pánciensei közül 1 %, szoptat 6
hónapon túl. Itt a világon a legmagasabb, a választott császáros szülések
száma.
Nem
lesznek háztartásbeliek. Két gyereket szülnek. Kettőt. Nem
egyet és nagyon ritkán többet. A férj nem családfő. Ketten keresik a kenyeret,
majd a mérleg jelentősen átbillen feleség javára,mikor megszületik az első gyerek, és m ő már anya is. Az apa szerepét, pláne az első 3 évben, ahhoz a
régi vicchez hasonlítanám, hogy „Jean megtette a kötelességét.” „Jean, elmehet!”
Képbe kerül valamelyikük anyukája, A Jájá (nagymama görögül) és a házban
életbelép a teljes nőuralom!
Alexszel
való vitánkba ez így vagy úgy elő is jön. Túl „puhány” vagy, jegyzi meg építő
jelleggel. Döntsek már egyedü!. Ha segítség kell? Szóljak az anyukájának! Ő
volt az egyik legnagyobb támogatója a munkába való visszatérésemnek is, mondván
minden nő dolgozik, a kolleganőinek is vannak gyerekei és ez a normális. Otthonmaradni
nem szokás...
De
kinek kell a védőnő amikor ugyis „beköltözik” a Jájá…
Nálunk
már eleve ott volt, ( itt )2 szinttel lejebb, csak épp esze ágában sincs babázni,
szóval a jó hír, hogy nem avatkozik bele, a rossz hír, hogy mindig függünk a
bébiszittertől.
A gyes/gyed
alapból 4 és maximum 10 hónap. Miután visszamennek a nők dolgozni még egy-másfél
évig munkaidő kedvezményük van, amit a többség inkább egybe kivesz, vagy csak
heti négy napot dolgozik. A gyerek(ek)et a nagymama, nagymamák veszik át. Ha ez
nem megoldás akkor bébiszitter vagy bölcsöde.
Az itteni anyukáknak
nagyon fontos a saját és a gyerekek megjelenése. Haj, köröm, cipő, ruha, napszemüveg.
A gyerek dettó. A "játszós ruha" nem létező fogalom, ahogy gyerek turi
sincs. Igazából semmilyen turi sincsJ Egy görög nő elsüllyedne
szégyenében ha valaki más levetett holmiját kényszerülne felhúzni.
Egyedül
a konyha a régi. A konyha nem tréfa. Az étel szent. Bébiétel, mint olyan nincs
is. A nagyobb szupermarketekbe van 2 (!) féle. A mindennapi melegétel még a
férjnek is jár, a gyereknek kötelező. Ha nem eszi meg, valaki a családból addig
megy utána a tányérral amig el nem fogy. Játszótéren, hintázás közbe… Az ételt
meg kell enni. Az ételt meg kell főzni. Valami nőszemélynek a családba főzni
kell. Anya vagy jájá. Kolléganőimtől tudom, hogy nekik ez komoly rivalizálás
is. Ki főz jobban… Nem akarom elhinni, hogy még Alex szájából is elhangzott a
minap, hogy nincs-e kedvem megtanulni az anyukájától görög ételt főzni… Pedig
ez eddig nem volt téma. Olyan hálás és igenytelen fogyasztója volt eddig a konyhaművészetemnek…
Öregszik! Persze szuper a görög konya és is imádom.
Mi
a hozzátáplálást is úgy kezdtük, hogy menjen a pépbe egy kis citrom a vitamin
miatt és egy kis oliva olaj, hogy ne legyen székrekedés. Az olivaolaj
univerzális balzsam mindenre. Ebbe fürdettem az újszülötteket, ezt kentem a
fenekükre ha kipirosodott.
Játszótéren
nem kötöttem még barátságot görög anyukával, valahogy mindig úgy alakult, hogy
hasonszőrűekkel (egyéb külföldi vagy itteni magyar) hozott össze a jósorsom. Most
az ovis élet egy új helyzet elé állított, mert beindultak az ovis szülinapi
bulik. Ezeken a „szűkkörű” bulikon a csoport nagyjából összes szülője ott van,
gyerekekkel és tesókkal. Olyan ez most nekem kicsit, mint az első év a
főiskolán. Méricskélés, feszengés, lassan beinduló beszélgetések, majd a nagy
kérdés, a mindent beígérő, gyertek-át-egyszer-és-igyunk-meg-egy-kávét-amíg-játszanak-a-gyerekek
utén tényleg felhívnak-e másnap az újdonsült mami ismerettségek … Aztán Pufi
elújságolja, hogy a legfrissebb barátnő-jelölt anyuka gyerekével sikerült
összeverekedni és a másik gyerek sírt. Nem fognak áthívni. Összefutunk a
játszótéren. Pufinál két szivacskard, amiből az egyiket még át is engedi a
fiának.(Yeah!) Az anyuka szívbajt kap, hiszen ez nagyon veszélyes. Én is
elkezdem álszenten magyarázni a gyereknek, de hamar abbahagyom, mert szerintem nem
olyan gáz, hiszen szivacs… Szerinte megijesztik vele a többi gyereket. Most már
biztos nem fog áthívni. …
Nem
baj majd a mi szülinapi bulinkra szerzünk egy pónit!J
UI:
A fent írtak a személyes tapasztalatim és ismerettségeim alapján íródtak, nem állítom, hogy mindenkire igaz, és
természetesen nem szeretnék általánosítani.
Az országról még: itt
Az országról még: itt
