Pufi iskolas lett

De nehez az iskolataska ...

Ujabb merfoldko az eletunkben, Pufi iskolas lett! 2017 szeptember 11-en megkezdte a tanulmanyait!  (nincs magyar billentyuzetem)

Az iskolakezdes nagyon jol sikerult, egyutt beszereztuk a felszerelest, o valasztotta ki az iskolataskat, tolltartot, uj cipot..stb. Szivesen es buszken ment es megy azota is minden reggel. 

"Anya en mar iskolas vagyok, nem kisfiu!" "Anya en mar ferfi vagyok...hagyjal..."

O maga vallotta be, hogy sokkal jobb az iskola, mint varta es a tanar neni is kedves. Zarojelbe megjegyzem, hogy az oviba a Dimitra azt meselte neki, hogy o tudja a batyjatol, hogy az iskolaba a rossz gyerekeket bezarjak egy szobaba es nagyon nagyon szigoruak veluk. Hozzatette meg, hogy a Pufit tuti bezarjak majd, mert o eleg eleven!!! Szoval Pufi erre keszult egesz nyaron, ezt varta az iskolatol... Valljuk be ezt azert nem volt nehez felulmulnia a tanito neninek :) (Plane, hogy nem katonai iskolaba kuldtuk)

Hogyan alakulnak az iskolas napok? Eloszor is hirtelen ontudatara ebredt divatot illetoen, igy mar nem mindegy mit huz fel reggel! Theo mellett meg egy divatdiktator gyerek! Kar, hogy ez a szekreny szinte teljes kipalasaval jar minden reggel... 

Bufepenz ... az oviba mindent megevett. A suliba nincs menza, reggelit es ebedet is otthonrol visznek a gyerekek. Nagy lelkesen tupperekkel felszerelkezve, kezdok lelkesedesevel allitottam ossze az elso heti menut! A hozzataplalashoz hasonlitott a folyamat:)

 Kicsi doboz mandula, kis gyumolcs, babybell sajt (mert a TVbe is az van), szenyo, aztan valami jol melegitheto de egeszseges ebed. Ja es a sok folyadek. Plusz 10 kilo a taskaba.

Ebed egy resze (mar amikor a tupper nem felejtodik az iskolaba) a taskaba a konyveken es fuzeteken szetkenve. Reggeli megragva es sajtot leszamitva szinten a taska kulonbozo zsebeibe gondosan visszaturva... Mandula erintetlen.

Bezzeg a bufe! Egyezseget kellett kotni, hogy ha 2 szer megeszi amit en csomagolok kap penzt bufezni. Kiveve amikor a hatam mogott egyeb csaladtagokat nyul le zsebpenzzel es bufezik!!! 

Maga a tanulas nagyon jol megy, szepen ir es mar olvasgat (oktober!!!). 

Az egyhelyben ules es csondben maradas meg nehezen megy. Mar az elso padbaultettek egy streber kislany melle. Khm khm. 

Negyed kilenctol negyed kettoig van a tanitas. (Jo az orarend, van szabadfoglalkozas, informatika, angol, zene, szinhaz, kornyezet es heti 3 tesi a napi matek es iras-olvasas mellett).

Utana ebed + jatek es 3 ig napkozi, ahol elvileg a hazit kellene megirnia. Na az mar plane nehez Pufinak. Probalkozott mar hazifeladat elsunnyogassal is, hogy akkor itthon mar ne kelljen leulni... De hivott mar este fel kilenckor Dimitra anyukaja, hogy Pufi munkafuzete az o lanya taskajaba van... 

Ujabb egyezseg, hogy haza KELL hoznia az uzeno fuzetet es a hazikat !

A baratkozassal nincs baj, eleve az ovibol egyutt kezdtek egy csapat lannyal. (lasd lent) Az uj gyerekek kozul eddig egy kisfiut emleget rendzeresen, Irakliszt. Iraklisz (sajnos) ugyanolyan eleven (ha nem rosszabb), mint Pufi, igy ezt a burjanzo kapcsolatot kicsit aggodva figyeljuk, mert ketten egyutt mar most bajba keveredtek... 

Fius anyukaknak talan (remelem) ismeros terep, hogy mar visszajaro vagyok a tanito neninel, reggel messzirol integet, hogy mondanivaloja van. Pufi persze artatlanul nez, hogy neki aztan fogalma sincs...  Aztan frissitem a memoriajat... "nincs zsebpenz" "ne baratkozz vele" "fogadj szot a tanarneninek" stb stb.... 

Hat roviden igy kezdtuk Pufival az iskolat!

folyt kov.

Indulas a suliba!

Szulokkel mar ciki fotozkodni, igy rongybabat jatszott... 

Az ovis csapatbol aki maradt. Iskolai horrorsztorik szerzoje Dimitra a legszelen.

Maddo neni a tanito neni

R

Csapat szelfi!

Új technikák

Politikai fordulat(ok)

9 éve jöttem először Athénba (2006). Még bőven a fénykorban. Emlékszem az itteni kollegáim mind olyan csinosnak és divatosnak tűntek. Csupa márkás cucc, fizura stb. Keleti kényelem. Kérdeztem az akkori főnökömet, hogy milyen itt az élet, milyen volt az olimpia végeredménye, visszhangja. Annyit mondott, hogy figyeljem meg az árát még az unokái is fizetni fogják. Most már az enyémek is. Vagy euróban vagy drachmában.
Ugyanazon a munkahelyemen egy másik (portugál) főnök mondta, hogy nem létezik, hogy a görög statisztikák stimmelnek. Ha bárki is volt itt és esetleg elhagyta a főváros határát, vagy akár csak a szállodáját, látnia kell, hogy a számok nem fed(het)ik a valóságot!!! Vagy egyszerre két Nostradamusnak is dolgoztam, vagy valakik nem akarták észrevenni. Kényelmesebb volt, vagy inkább jövedelmezőbb?! Egyszerűbb egy bűnbakot találni és kliséket zengeni.

Persze előbb-utóbb lehullt a lepel, 4 év múlva 2010-ben először bedőlni készült az ország, és nagy sietve meg is lett mentve az ún. Troika által. Akik nagyjából a saját magukat és a bankjaikat mentették ki. Az emberek akkor még jól éltek.

Én is akkor érkeztem. Ez a világ még így is, jobban élt, mint a hazai, magyar megfelelőjük. Gondolok itt arra, amikor anyósom meggyászolta a 14-ik és 13-ik havi nyugdíját én meg belegondoltam mit is csinálnak az én nagyszüleim a nyugdíjukkal. Az ingatlan árakról és az álatlános költekezésről nem is beszélve. Minden északi nép kikészült volna.
Attól is, hogy anyósom az, aki kb. 40 évesen nyugdíjba ment. 30 éve. Egy teljesen más politikai rendszerben, EU és Euró tagság előtt. Ma már nincs ilyen, ahogy szieszta sincs. Az én generációm sokat dolgozik, erőn és munkidőn túl, európai viszonylatban sokkal kevesebb pénzért. Adót fizet és 67 évesen megy majd nyugdíjba, évi 4 hét szabadsággal és 4 hónap gyessel/gyeddel.

A jelenlegi, legújabb felfordulásra én csak vasárnap kaptam fel a fejem, ugyanis Alex munkája miatt már reggel nekiállt válságstábozni. Illetve, mondta, hogy akkor ugorjak már el a bankautomatához és vegyek ki valamennyit. Nem sokat, csak, hogy legyen nálunk. Engem sorbanállás közben kapott el a gépszíj, és vágott fejbe a helyzet súlya, ahogy egymást gerjesztik az emberek. Meg eleve a tény, hogy akkor most tényleg sorbanállunk, mert ki tudja mi lesz???
Egy pillanat alatt fordult velem a világ, pedig ez még semmi, ahoz képest amit a nagyszüleink generációja átélt.

Ami most van az gondolom nem más, mint ami eddig is volt, csak hála a médiának, minden részletről értesülünk, minden mozdulatot és szót ki-beforgatnak.

Minden reggel adrenalin gomboccal kelek. Mi legújabb fejlemény. Népszavazás még mindig? Van még pénz a bankokban? Csak 3-ik napja vannak zárva és megállt az élet. Ez a rémisztő. A kiszolgáltaottság. Városi patkányok lettünk. A legerősebb várakat is így vették be. Kiéheztették őket.

A lényeg, hogy ez az ország is a bankok kezeibe van. Függetlenül attól, hogy mit szavaznak vasárnap, ha lesz egyáltalán népszevazás.

van benzin, nincs sor

nincs lencse, pánik van

 

A reggeli készülődés

A reggeli menet nálunk úgy kezdődik, hogy Theo ébred valamikor 6:00 és 6:30 között. Békésen, mosolyogva. Kézen fog és mondja, hogy "gyere". Felteszem a kávémat, megcsinálom a kakaóját, szöszölünk, hatter zajnak megy a Bogyó és Babóca, nekiállunk reggelizni, 10 ből 8 szor kiborul a kakaó és megfogadom, hogy visszatérek az ivóspohárhoz AZONNAL, csak találjam meg... Valamikor 7:00 és 7:30 között - szószerint - berobban Pufi. Ő hangosan ébred, letépi a kilincset majdnem, ahogy kinyitja a szobája ajtaját, mert tele van a keze a kardokkal és egyéb játékokkal ... ha esetleg valami miatt 7:00 előtt lép színre akkor legszívesebben elmenkülnék.
Csakúgy mint az apukája, ő sem a reggelek embere... Finoman fogalmazva.
Ha én se aludtam eleget akkor nincs erőm a reggeli Pufihoz és jön a Youtube... Nem vagyok rá büszke, de az dobja rám az első követ... na mindegy is...

Theót vagy békébe (7 előtt) vagy sebtébe öltöztetem, frizurát készítek és gyorsan magammal is próbálok kezdni valamit (általába nagyon keveset, és marad az autóban smink stb).
Közbe Pufi ébredezik a kakaója felett és megkérdezi százszor párszor , hogy milyen nap van és kell-e oviba mennie, és ha igen akkor egész napra-e. Ezt az utóbbit nem is értem, mindig egész napra megy... na mindegy.

8:20-kor csatlakozik Alex. Sokáig próbáltam előbb bevonni a buliba, de a tapasztalat az, hogy mindenkinek jobb, ha békén hagyjuk. Épp elég egy hisztis pasi ...

Nagy álmom a közös reggeli, de erre (is) még várnom kell...

Szóval Theo kész, én tipródom a tükör előtt, harcolunk az egyszem fürdőszobán és szívom fel magam a következő csatához, ugyanis ahhoz, hogy senki se késsen el 8:30-kor így vagy úgy de el kell hagynunk a lakást...
Pufi kettő darab nadrágot és három polót hajlandó cirkusz nélkül felvenni, amiből egy szett a farsangi jelmeze. Cipőt már csak vele veszek, mert amit én vittem haza az sose volt elég kalózos/kék/akármi... Aztán jön, hogy mit tesz a hátizsákba, majd a siettetés, hogy ha MOST felöltözik akkor lesz időnk pékségbe menni... stb ...stb... A másik nadrág koszos, nem lehet koszosba oviba menni, a koszos az büdös is, nem jó a büdös, mit szólnak majd a barátai stb stb....


a reggeli perec - csak menjünk már

Amíg Theó nem járt bölcsibe, addig ezt a párbeszédet huzavonát egy párhuzamos hiszti zárta, amikor Theó sírt, hogy jönni akar, Pufi sírt, hogy maradni akar.
Közbe Alex elő-elő bukkant, hogy facsarjon-e narancsot, vagy facsarok-e én, melyik inget vegye fel, hol a cipője... Szegény nem kap minőségi stílus tanácsadást, sem narancslevet, inkább pár keresetlen szót, hogy hol is keresse a cipőjét...

Egy ilyen reggelen döntöttem el, hogy Theó is jönni fog, csak csönd legyen ... (Ezt a rugalmas ovi vezetőnek köszönhetően pikk-pakk kiviteleztük és immár harmadik hete bölcsis ő is.)

Az én reggeli mit-vegyek-fel-nincs-egy-rongyom-se krízisemre  Matilda Kahl ihlette a megoldást. Röviden: 3 éve ugyanazokat a jól bevált darabokat váltogatja munkába, időt, energiát és hosszú távon pénzt spórolva. Nem állítja, hogy ő találta ki ezt a koncepiciót, hiszen ha jól belegondolunk a férfiak ezt már régóta bevezették a munkaruhák közé, úgy hívják, hogy öltöny...

Így csökkent a reggeli játékunk két drámával, egy hónap alatt...

Nálatok, hogy mennek a reggelek? Mivel motiváljátok a kicsiket, hogy elkészüljenek? Trükkök? Csodaszerek?

 

#1week1outfit

 

Hasonló öltözködős játék 4 évvel ezelőttről: 30 ból 30

 

A modern mediterrán

A görög nő az én szememben: öntudatos.

A görög anya az én szememben: öntudatos és magabiztos.

A görög anya saját bevallása szerint: a széltől is óvja a gyerekét.

Amikor itt egy nőből feleség és anya lesz, kiteljesedik. Méhkirálynő lesz! Méhkirálynő és Anyatigris egyben. A világ(a) ura!

Diploma, karrier, házasság és mellesleg anyaság. Nem kapkodják el. Nem akarnak otthonszülni vagy igény szerint szoptatni.

Az egész szoptatási és fájdalomcsillapító-nélküli-szülés „kényszer” ami Magyarországon van, itt (még) nincs! A nőgyógyászom szerint a pánciensei közül 1 %, szoptat 6 hónapon túl. Itt a világon a legmagasabb, a választott császáros szülések száma.

Nem lesznek háztartásbeliek. Két gyereket szülnek. Kettőt. Nem egyet és nagyon ritkán többet. A férj nem családfő. Ketten keresik a kenyeret, majd a mérleg jelentősen átbillen feleség javára,mikor megszületik az első gyerek, és m ő már anya is. Az apa szerepét, pláne az első 3 évben, ahhoz a régi vicchez hasonlítanám, hogy „Jean megtette a kötelességét.” „Jean, elmehet!” Képbe kerül valamelyikük anyukája, A Jájá (nagymama görögül) és a házban életbelép a teljes nőuralom!

Alexszel való vitánkba ez így vagy úgy elő is jön. Túl „puhány” vagy, jegyzi meg építő jelleggel. Döntsek már egyedü!. Ha segítség kell? Szóljak az anyukájának! Ő volt az egyik legnagyobb támogatója a munkába való visszatérésemnek is, mondván minden nő dolgozik, a kolleganőinek is vannak gyerekei és ez a normális. Otthonmaradni nem szokás...
 

 Védőnő-rendszer nincs. A nőgyógyász után a gyerekorvost lehet igény esetén hivogatni. Ez utóbbi csak borsos áron jön házhoz, cserébe a telefonja megállás nelkül csörög. Az öntudatos görög anya(tigris) nem szabadkozik, ha pánikol akkor AZZONNAL és HANGOSAN követeli a törődést. Utána kifizeti az árát és visz egy kis ajándékot, mert úgy járja…és a görög nő mindig tudja mi és hogy járja. Egy szépen becsomagolt édességes doboz mindig legyen kéznél. Nem házi! 

De kinek kell a védőnő amikor ugyis „beköltözik” a Jájá…

Nálunk már eleve ott volt, ( itt )2 szinttel lejebb, csak épp esze ágában sincs babázni, szóval a jó hír, hogy nem avatkozik bele, a rossz hír, hogy mindig függünk a bébiszittertől.

A gyes/gyed alapból 4 és maximum 10 hónap. Miután visszamennek a nők dolgozni még egy-másfél évig munkaidő kedvezményük van, amit a többség inkább egybe kivesz, vagy csak heti négy napot dolgozik. A gyerek(ek)et a nagymama, nagymamák veszik át. Ha ez nem megoldás akkor bébiszitter vagy bölcsöde.

Az itteni anyukáknak nagyon fontos a saját és a gyerekek megjelenése. Haj, köröm, cipő, ruha, napszemüveg. A gyerek dettó. A "játszós ruha" nem létező fogalom, ahogy gyerek turi sincs. Igazából semmilyen turi sincsJ Egy görög nő elsüllyedne szégyenében ha valaki más levetett holmiját kényszerülne felhúzni.

Egyedül a konyha a régi. A konyha nem tréfa. Az étel szent. Bébiétel, mint olyan nincs is. A nagyobb szupermarketekbe van 2 (!) féle. A mindennapi melegétel még a férjnek is jár, a gyereknek kötelező. Ha nem eszi meg, valaki a családból addig megy utána a tányérral amig el nem fogy. Játszótéren, hintázás közbe… Az ételt meg kell enni. Az ételt meg kell főzni. Valami nőszemélynek a családba főzni kell. Anya vagy jájá. Kolléganőimtől tudom, hogy nekik ez komoly rivalizálás is. Ki főz jobban… Nem akarom elhinni, hogy még Alex szájából is elhangzott a minap, hogy nincs-e kedvem megtanulni az anyukájától görög ételt főzni… Pedig ez eddig nem volt téma. Olyan hálás és igenytelen fogyasztója volt eddig a konyhaművészetemnek… Öregszik! Persze szuper a görög konya és is imádom.

Mi a hozzátáplálást is úgy kezdtük, hogy menjen a pépbe egy kis citrom a vitamin miatt és egy kis oliva olaj, hogy ne legyen székrekedés. Az olivaolaj univerzális balzsam mindenre. Ebbe fürdettem az újszülötteket, ezt kentem a fenekükre ha kipirosodott.

Játszótéren nem kötöttem még barátságot görög anyukával, valahogy mindig úgy alakult, hogy hasonszőrűekkel (egyéb külföldi vagy itteni magyar) hozott össze a jósorsom. Most az ovis élet egy új helyzet elé állított, mert beindultak az ovis szülinapi bulik. Ezeken a „szűkkörű” bulikon a csoport nagyjából összes szülője ott van, gyerekekkel és tesókkal. Olyan ez most nekem kicsit, mint az első év a főiskolán. Méricskélés, feszengés, lassan beinduló beszélgetések, majd a nagy kérdés, a mindent beígérő, gyertek-át-egyszer-és-igyunk-meg-egy-kávét-amíg-játszanak-a-gyerekek utén tényleg felhívnak-e másnap az újdonsült mami ismerettségek … Aztán Pufi elújságolja, hogy a legfrissebb barátnő-jelölt anyuka gyerekével sikerült összeverekedni és a másik gyerek sírt. Nem fognak áthívni. Összefutunk a játszótéren. Pufinál két szivacskard, amiből az egyiket még át is engedi a fiának.(Yeah!) Az anyuka szívbajt kap, hiszen ez nagyon veszélyes. Én is elkezdem álszenten magyarázni a gyereknek, de hamar abbahagyom, mert szerintem nem olyan gáz, hiszen szivacs… Szerinte megijesztik vele a többi gyereket. Most már biztos nem fog áthívni. …

Nem baj majd a mi szülinapi bulinkra szerzünk egy pónit!J

UI: A fent írtak a személyes tapasztalatim és ismerettségeim alapján íródtak,  nem állítom, hogy mindenkire igaz, és természetesen nem szeretnék általánosítani.

Az országról még: itt

Tekerd fel a szőnyeget

Rövid görög életem leghosszabb telét éljük…

Hideg van, havazik, esik és esik…

Már a második tavaszi munkaszüneti napot mossa el az eső.

Nyomasztó!

És hol van még a szőnyegtisztító*!!!

 *Akkor van végérvényesen tavasz, amikor feltekerjük a szőnyegeket és mennek a tisztító/raktárba.

Ez egy külön iparág (mint az esküvő/keresztelő bolt). A tisztító cégeknek van egy kisteherautójuk amivel házhoz jönnek a legények, feltekerik a szőnyegeket, raktározzák egész nyáron, kitisztítják és ősszel visszahozzák. Válság előtt fixen évente, most már hagytunk ki évet, de anyósom még sose… Rend a lelke!

 Nálunk most a gyerekek miatt nem rossz ez az évi egy alaposabb tisztítás (feltételezem/ remélem, hogy nem csak kiporszívózzák és lefújják egy kis illatosítóval) de például jogos lehet a kérdés, hogy mondjuk gyerek és háziállat nélküliek hova tisztogatnak ennyire?!

 Hát mert SENKI nem veszi le a cipőjét!!! Se vendég, se házigazda, se senki!! Alapvetően előszoba sincs… Az újabb lakásokba a bejárati ajtók mind egy nagy térbe nyílnak, ami rendszerint a nappali vagy az ebédlő. Van olyan ismerősünk, ahol a fogas, csak a fogas (cipős szekrényüket még nem láttam) a nappali/konyhából nyíló folyosó végén van a gyerekszobák után és a hálószobájuk előtt. Anyuka építész, amit csak azért jegyzek meg, mert gondolom így tuti nem emberi mulasztás történt. Az üzenet világos: kabát nem kell, cipő marad!

Ha hozzánk jönnek vendégek…

Amióta gyerek van szólok és ugyan a legtöbben kérdően Alex-re néznek („most tényleg?”) nagy nehezen engedelmeskednek, vagy nem, mondván csak kimennek az erkélyre... Bikakaka (ejtsd.: bullsitt)…  Apósom nem tudja megérteni, és mert szívből szeretem és tisztelem nem is szólok többet, mert egyszerűen NEM ÉRTI…

4 fős, előbb említett építész család hova teszi a vizes esőkabátot és a sáros/vizes gumicsizmákat??? Leveszik??? Ja, nem! Fel se húzzák, mert nem mozdulnak ki. Eső előtt, alatt és után kijárási tilalom van… de játszótérre biztos nem mennek....ők se...

Egyedül a játszótéren... UNALMAS

TÖMEG

   

Csak apa maradt mérleghintázni...

Randi guru

Nálunk ebben az új, dolgozó-anyás felállásban, mindenki mindenkivel randizik... Hófehér a lelkiismeretem, mert megpróbáltuk négyesben is, de az egyenlőre nagyon kaotikus.

A családi béke - viszonylagos - megtartása érdekében, osztódunk és vagy én megyek a Pufival vagy Alex. Kezdek komolyan rákapni ezekre a programokra! Pufi már komolyan kezd kisfiúsodni és ő is nagyon komolyan veszi ezeket a kiruccanásainkat.

Elmentünk kávézni, egyik szombat délelött például. A kedvenc helyemre, ahol a pincer volt olyan rendes és megértette, majd Oscar díjasan elő is adta, hogy P is igazi kávét kap, ugyanolyan presszós csészébe, mint én. (tejhab volt csak benne) Az idillt én rontottam csak el azzal, hogy annyira izgultam, nehogy leejtse, kiöntse a "kávéját", hogy a nagy hadonászásba én borítottam fel a saját csészémet...

TEN-SI hétvége

48 óra leforgása alatt usztunk a tengerbe (Alex és az apukája) és hógolyóztunk és mindezt úgy, hogy fél óránál többet nem autóztunk...
Szombaton szikrázó napsütés és 16 fok, ami a napon még többnek érződött, uh irány a tengerpart, Alex apukájával "vágódeszka teniszeztek" egy jót, majd irány a víz - a finn szauna görög verziója... Palkó meg óriásit aludt a friss levegőn.
Vasárnap barátokkal felmentünk a Parnitha-ra (  a hegyet egyszer már meg is másztuk lásd. The Cliffhanger)hógolyózni és egy jó kis húsos tavernába estebédelni... Szuper hétvége volt. (Azt gondolná az ember, hogy ennyi friss levegőtől biztos mekkorákat alszik a gyerek, de nem, a mi fiúnk nem szereti átaludni az éjszakát továbbra se...:)))

 

Rajtunk a világ szeme

Kedves Fiam/Lányom!

Még a hasamban vagy ugyan, de azért elmesélem milyen történelmi pillanatokat élünk át.
Az egyik hazád - a görög - éppen forrong. Két napos általános sztrájk, azaz munkabeszüntetés van. (Apara ez nem vonatkozik, ő ma is és holnap is és azután is dolgozik).

Az egész történet régen kezdődött itt Európában, nemcsak nálunk Görögországban, de más európai országokban is nehéz éveket élnek az emberek. Sajnos, itt és most a legkiélezettebb a helyzet, ugyanis az ország már sok sok éve többet költ, mint amennyi bevétele van, de könnyen kapott külföldi hitelek miatt tavalyig ez nem sok mindenkit aggasztott és jól elvoltak az emberek. De most már ooolyan sok pénz hiányzik az ország és sok külföldi bank pénztárcájából, csak akkor adnak nekünk újra "zsebpénzt" ha garantáljuk, hogy  most már tényleg kevesebbet is fogunk költeni. Azt még te is tudod, hogy csak két féle képpen lehet spórolni:
1- Több pénzt keresünk
2- Kevesebbet költünk
Az ország egyik fele akit a 300 fős görög parlamentben 155-en képviselnek, az utóbbit képviseli és egy újabb megszórító csomagot akar elfogadtatni a többiekkel is. Ez azt jelenti, hogy több adót fizetünk és kevesebbet keresünk, mi apával, a nagyszüleid nyugdíja is csökken. Nem fogunk tudni neked annyi játékot venni, de más gyerekek szülei se, így sok kis és nagy játékbolt is bezárhat, akik ott dolgoznak, munkanélküliek lesznek és az ő gyerekeik se kapnak játékokat.

Holnap lesz a mindent eldöntő szavazás.
Eddig a 155 kormánypárti képviselőből 2-en már kihátráltak, azaz egyre élesebb a helyzet, miközben több tízezren, vagy mégtöbben állnak a parlament előtt és az ország minden városának a főterén már hetek óta, de ma és holnap még többen lesznek, mert minden anyuka és apuka azt szeretné ha jó sok játékot vehetne a gyerekeinek és a bankok meg a politikusok végezzék a dolgukat és oldják meg a helyzetet.... valahogy....

Az is lehet, hogy neked az Euró már olyan lesz, mint nekem a Magyar Pengő volt... egy színes játékpénz...

Kertek alatt

A

Egy kis Athén

Ez az első görög telem - mármint, amit megszakítások nélkül - itt töltök. Nem panaszkodom, az otthoni mínuszokhoz képest az itthoni 0 és 10 fok közötti hőmérsékletek barátságosabbak. Bár csak most értem mit jelent a nyirkos hideg. Nem jó!!! És a lakásokat nem divat úgy befűteni, mint otthon...

Azért a nap legalább hetente egyszer kisüt. És mégis, vagy pont ezért... A tél és Athén. Nálam nem fér össze. Nem idevaló a hideg, nyirkos idő.  Itt minden és mindenki szabadtéri, és arra van rendszer kitalálva, hogy jó idő legyen. Erkélyek, terszok, strandok, kávézók, éttermek, frappék... Motorozás. Azt hittem, csak én, a hideg téllel és havazással elkényeztett közép-európai nem találom a helyem és nem érzem át az athéni tél romantikáját. Aztán nagy megfigyelésbe fogtam és megállapítottam, hogy a többi athéni se talalja a helyét a télben, és ugyanazt csinálja, mint nyáron csak kicsit több ruhában. Alex szüleivel és azok barátaival például egy napos februári szombaton STRANDOLNI mentünk. A starnd nyitva volt, belépőt is fizettünk és rajtunk kívűl is voltak a parton. Rajtam kívül MINDENKI úszott a tengerben, napozott, kocogott, strand teniszezett (raketes: kortól és nemtől független, görög nemzeti sport, faütőkkel püfölnek egy teniszlabdát a strandokon.) Én a téli toll kabátomba bagyulálva próbáltam átmelegedni a napon...

Starndolás után ebéd egy tengerparti tavernába, ahol "meglepő" módon voltak, akik a szabad ég alatt ebédeltek, immár azért nagykabátban.

A kedvencem az athéni télben, valószínű azért, mert a tavaszra, nyárra emlékeztet, a roskadozó citromfánk az udvarban. Ebben minden nap gyönyörködöm.

Addig is éljen a karnevál!!! Ha meghívást kapnék egy maszkabálba eszkimónak öltöznék! És Ti?

Puszi.

Fát ültettünk és közben kisütöttek a reménysugarak...

1 reménysugár: a munkaszerződésem 2011 augusztus 31-én jár le. Az még 9 hónap... 9 hónappal ezelött azt se tudtam, hogy Athénba költözünk... 9 hónap hosszú idő és addig még sok víz lefolyik a Dunán... Ha egy ember "elkészül" 9 hónap alatt, akkor egy új feladatkört/munkahelyet is lehet "szülni"... Nem?

2 reménysugár: van egy egész pofás kis listám, hogy mi mindent szeretnék és fogok tudni csinálni magammal a következő 9 hónapban és utána. Nem tudom, ki hogy van vele, de a listák engem mindig megnyugtatnak. A listák, a napló írás, vagy jelen esetben a blog írás is...
De vissza térve a papír alapú LISTÁmhoz... Sőt.... nevezzük inkább TERVnek! Máris mennyivel jobban hangzik! Kiszerveznek 9 hónap múlva, de VAN EGY TERVEM! Persze mondhatjátok, hogy jaj Nóri, hát nem tudod? Ember tervez és Isten végez.. DE, tudom! És ez is része a tervnek. Kalkulálok az ismeretlennel, azaz az "X" ismeretlen tényezővel. Hopp, nem is listám van hanem egy DÖNTÉSI FÁM!!! Igen - igen elültettem a (döntési) fámat!!! Természetesen meg is osztom majd Veletek a fánkat (mégiscsak házas vagyok, vagy mi, nem illik egyesszám első személyben írogatnom...) Elöljáróban biztosítok mindenkit, hogy megérte az a sok álmatlan éjszaka amikor az op.kutatás, a valószínűség számítás és a bestseller "Befektetési Döntéshozatal" c. könyvek fölött görnyedtem, majd csillagos ötösre vizsgáztam belőlük!!!

Így néztünk ki "fa ültetés" közben, a Delfi környéki hegyekben (Parnasszus - 2457 m, még sípályák is vannak... hopp!)

"Nagyvárosi forgatag"

A télies idő még itt is csak átmeneti és vasárnap szikrázó napsütésre ébredtünk! Irány a romok, azaz az ókori VILÁG KÖZEPE (Delfi)!!!

Útközbe láttunk egy-két kóbor olajfát is...

Majd összefutottunk a helyi lakosokkal:

Megnéztük hol élnek...

... és hazamentünk...

A fán kívül, az alábbiak is történtek velünk:

- A romantikus hétvége nulladik órájában a sötét péntek éjszakába, körbe körbe mentünk a szántóföldek között, mire rájöttünk, hogy megőrült a GPS és nem megbízható azon a környéken vagy az orákulum viccelt velünk vagy én nyomtam meg valahol menet közben egy rossz gombot... (pl... a leggyorsabb út, helyett a legrövidebbet...) Az utóbbi KIZÁRT!!!

- Mielött rájöttünk volna, hogy mi történik velünk, "kicsit" nézeteltértünk, hogy ki miatt vagyunk az autópálya helyett a szántóföldeken... Nem én voltam!!! A GPS "elromlott"!!!!

- Túl sokat ettünk és ittunk...

- ... ami Alex emésztését jól megviselte és immár harmadik napja kétszersültön és kamilla teán él. Esténként meleg borogatást is tesz a hasára (no comment)

- A lakás felújítás témáról nem tettünk említést

- A hazaérkezés után, (mert 48 órán keresztül csak magamban beszélgethettem a nappali elrendezéséről) azonnal nekiálltam bútort tologatni és kipróbálni egyéb elrendezési módszereket....

- A kanapé csak ott jó, ahol van, bárhol máshol a lakásban

a) nem fér el

b) a többi bútor nem fér el a kanapétól

Jó karácsonyi készülődést és ajándék vásárlást !!!

UI: Elkészítettem a karácsonyi ajándék listáimat is:)))