Magyarul: lassan-lassan...
Ezt a helyi orokzoldet, mint egy mantrat mar sok esetben kellett ismetelgetnem, es megis nagyon lassan kopik a turelmetlensegem!
Az itteni - kicsit fatalista, kicsit raeros, kicsit majd-kiforrja-magat - mentalitas szerint, nem kell siettetni semmit, nem kell kapkodni, kialakulnak a dolgok, MINDENNEK ELJON MAJD AZ IDEJE. Az persze mas kerdes, hogy ez mikor is van??? Altalaban MAJD! Ez a hozzaallas megfigyelheto az ismeretsegi korunkben, parkapcsolatokban, lakasfelujitasoknal, nagyobb hasznalati targyak beszerzesenel, donteshozatalban. A mi csaladunkban peldaul orokzold konfliktus, az eves magyarorszagi latogatsok megtervezese. Minden evben minimum 2 alkalommal megyunk es a peldaul a karacsony biztos idopont, raadasul minden evben ugyanakkor van. Kulfoldi barataim a karacsonyi hazalatogatasos repulojegyeiket mar sokszor szeptemberben megveszik, de akar korabban is, hiszen az ido elorehaladtaval csak dragabb lesz... Alexszel karacsonyrol december elsejetol lehet targyalni, egeszen addig szerinte semmi ertelme, meg BOVEN van idonk!
Jelenpillanatban ugyanezt erzem a munkammal kapcsolatban is. Miutan en lelkileg felkeszultem a visszateresre, ugy alltam ujra munkaba, hogy akkor ide nekem a veres kardot, csinaljuk, haladjunk, porogjunk! En keszen allok, ide a sok feladatot! Hat nem igy tortenet! Ez se...:))))
Lassan-lassan ismerkedem a munkatarsakkal, a munkarenddel, a folyamatokkal a sajat munkakorommel. Nem zuditottak semmit a nyakamba, nagyon is finoman es aprankent indultunk. Lassan-lassan csopognek a feladatok az olembe. A helyzeten nem segit, hogy ha mi itt valamit siettetnenk is esetleg, a kovetkezo szervezeti szint Olaszorszagban van, es hat ok is osztjak ezt a mentalitast, nem kapnak gyomorfekelyt a kapkodastol.
Tegnap a konyhaba kerdezte az egyik uj kollega, hogy hogy erzem magma. A diplomatikus valaszombol kivehetett nemi elegedetlenseget, es hatarozottan valaszolt, hogy "sziga-sziga", majd alakul!
A fentiek tukreben, gondolhatjatok, hogy egyenlore tokeletes ellentete az otthoni oruleteknek, ami itt van! Szinte a nyugalom szigete! :)
Ezt a helyi orokzoldet, mint egy mantrat mar sok esetben kellett ismetelgetnem, es megis nagyon lassan kopik a turelmetlensegem!
Az itteni - kicsit fatalista, kicsit raeros, kicsit majd-kiforrja-magat - mentalitas szerint, nem kell siettetni semmit, nem kell kapkodni, kialakulnak a dolgok, MINDENNEK ELJON MAJD AZ IDEJE. Az persze mas kerdes, hogy ez mikor is van??? Altalaban MAJD! Ez a hozzaallas megfigyelheto az ismeretsegi korunkben, parkapcsolatokban, lakasfelujitasoknal, nagyobb hasznalati targyak beszerzesenel, donteshozatalban. A mi csaladunkban peldaul orokzold konfliktus, az eves magyarorszagi latogatsok megtervezese. Minden evben minimum 2 alkalommal megyunk es a peldaul a karacsony biztos idopont, raadasul minden evben ugyanakkor van. Kulfoldi barataim a karacsonyi hazalatogatasos repulojegyeiket mar sokszor szeptemberben megveszik, de akar korabban is, hiszen az ido elorehaladtaval csak dragabb lesz... Alexszel karacsonyrol december elsejetol lehet targyalni, egeszen addig szerinte semmi ertelme, meg BOVEN van idonk!
 |
| Az utca vegen az Iroda epulete, itt setalok vegig reggelente. |
Lassan-lassan ismerkedem a munkatarsakkal, a munkarenddel, a folyamatokkal a sajat munkakorommel. Nem zuditottak semmit a nyakamba, nagyon is finoman es aprankent indultunk. Lassan-lassan csopognek a feladatok az olembe. A helyzeten nem segit, hogy ha mi itt valamit siettetnenk is esetleg, a kovetkezo szervezeti szint Olaszorszagban van, es hat ok is osztjak ezt a mentalitast, nem kapnak gyomorfekelyt a kapkodastol.
Tegnap a konyhaba kerdezte az egyik uj kollega, hogy hogy erzem magma. A diplomatikus valaszombol kivehetett nemi elegedetlenseget, es hatarozottan valaszolt, hogy "sziga-sziga", majd alakul!
A fentiek tukreben, gondolhatjatok, hogy egyenlore tokeletes ellentete az otthoni oruleteknek, ami itt van! Szinte a nyugalom szigete! :)
