9 éve jöttem először Athénba (2006). Még bőven a fénykorban. Emlékszem az itteni kollegáim mind olyan csinosnak és divatosnak tűntek. Csupa márkás cucc, fizura stb. Keleti kényelem. Kérdeztem az akkori főnökömet, hogy milyen itt az élet, milyen volt az olimpia végeredménye, visszhangja. Annyit mondott, hogy figyeljem meg az árát még az unokái is fizetni fogják. Most már az enyémek is. Vagy euróban vagy drachmában.
Ugyanazon a munkahelyemen egy másik (portugál) főnök mondta, hogy nem létezik, hogy a görög statisztikák stimmelnek. Ha bárki is volt itt és esetleg elhagyta a főváros határát, vagy akár csak a szállodáját, látnia kell, hogy a számok nem fed(het)ik a valóságot!!! Vagy egyszerre két Nostradamusnak is dolgoztam, vagy valakik nem akarták észrevenni. Kényelmesebb volt, vagy inkább jövedelmezőbb?! Egyszerűbb egy bűnbakot találni és kliséket zengeni.
Persze előbb-utóbb lehullt a lepel, 4 év múlva 2010-ben először bedőlni készült az ország, és nagy sietve meg is lett mentve az ún. Troika által. Akik nagyjából a saját magukat és a bankjaikat mentették ki. Az emberek akkor még jól éltek.
Én is akkor érkeztem. Ez a világ még így is, jobban élt, mint a hazai, magyar megfelelőjük. Gondolok itt arra, amikor anyósom meggyászolta a 14-ik és 13-ik havi nyugdíját én meg belegondoltam mit is csinálnak az én nagyszüleim a nyugdíjukkal. Az ingatlan árakról és az álatlános költekezésről nem is beszélve. Minden északi nép kikészült volna.
Attól is, hogy anyósom az, aki kb. 40 évesen nyugdíjba ment. 30 éve. Egy teljesen más politikai rendszerben, EU és Euró tagság előtt. Ma már nincs ilyen, ahogy szieszta sincs. Az én generációm sokat dolgozik, erőn és munkidőn túl, európai viszonylatban sokkal kevesebb pénzért. Adót fizet és 67 évesen megy majd nyugdíjba, évi 4 hét szabadsággal és 4 hónap gyessel/gyeddel.
A jelenlegi, legújabb felfordulásra én csak vasárnap kaptam fel a fejem, ugyanis Alex munkája miatt már reggel nekiállt válságstábozni. Illetve, mondta, hogy akkor ugorjak már el a bankautomatához és vegyek ki valamennyit. Nem sokat, csak, hogy legyen nálunk. Engem sorbanállás közben kapott el a gépszíj, és vágott fejbe a helyzet súlya, ahogy egymást gerjesztik az emberek. Meg eleve a tény, hogy akkor most tényleg sorbanállunk, mert ki tudja mi lesz???
Egy pillanat alatt fordult velem a világ, pedig ez még semmi, ahoz képest amit a nagyszüleink generációja átélt.
Ami most van az gondolom nem más, mint ami eddig is volt, csak hála a médiának, minden részletről értesülünk, minden mozdulatot és szót ki-beforgatnak.
Minden reggel adrenalin gomboccal kelek. Mi legújabb fejlemény. Népszavazás még mindig? Van még pénz a bankokban? Csak 3-ik napja vannak zárva és megállt az élet. Ez a rémisztő. A kiszolgáltaottság. Városi patkányok lettünk. A legerősebb várakat is így vették be. Kiéheztették őket.
A lényeg, hogy ez az ország is a bankok kezeibe van. Függetlenül attól, hogy mit szavaznak vasárnap, ha lesz egyáltalán népszevazás.
Ugyanazon a munkahelyemen egy másik (portugál) főnök mondta, hogy nem létezik, hogy a görög statisztikák stimmelnek. Ha bárki is volt itt és esetleg elhagyta a főváros határát, vagy akár csak a szállodáját, látnia kell, hogy a számok nem fed(het)ik a valóságot!!! Vagy egyszerre két Nostradamusnak is dolgoztam, vagy valakik nem akarták észrevenni. Kényelmesebb volt, vagy inkább jövedelmezőbb?! Egyszerűbb egy bűnbakot találni és kliséket zengeni.
Persze előbb-utóbb lehullt a lepel, 4 év múlva 2010-ben először bedőlni készült az ország, és nagy sietve meg is lett mentve az ún. Troika által. Akik nagyjából a saját magukat és a bankjaikat mentették ki. Az emberek akkor még jól éltek.
Én is akkor érkeztem. Ez a világ még így is, jobban élt, mint a hazai, magyar megfelelőjük. Gondolok itt arra, amikor anyósom meggyászolta a 14-ik és 13-ik havi nyugdíját én meg belegondoltam mit is csinálnak az én nagyszüleim a nyugdíjukkal. Az ingatlan árakról és az álatlános költekezésről nem is beszélve. Minden északi nép kikészült volna.
Attól is, hogy anyósom az, aki kb. 40 évesen nyugdíjba ment. 30 éve. Egy teljesen más politikai rendszerben, EU és Euró tagság előtt. Ma már nincs ilyen, ahogy szieszta sincs. Az én generációm sokat dolgozik, erőn és munkidőn túl, európai viszonylatban sokkal kevesebb pénzért. Adót fizet és 67 évesen megy majd nyugdíjba, évi 4 hét szabadsággal és 4 hónap gyessel/gyeddel.
A jelenlegi, legújabb felfordulásra én csak vasárnap kaptam fel a fejem, ugyanis Alex munkája miatt már reggel nekiállt válságstábozni. Illetve, mondta, hogy akkor ugorjak már el a bankautomatához és vegyek ki valamennyit. Nem sokat, csak, hogy legyen nálunk. Engem sorbanállás közben kapott el a gépszíj, és vágott fejbe a helyzet súlya, ahogy egymást gerjesztik az emberek. Meg eleve a tény, hogy akkor most tényleg sorbanállunk, mert ki tudja mi lesz???
Egy pillanat alatt fordult velem a világ, pedig ez még semmi, ahoz képest amit a nagyszüleink generációja átélt.
Ami most van az gondolom nem más, mint ami eddig is volt, csak hála a médiának, minden részletről értesülünk, minden mozdulatot és szót ki-beforgatnak.
Minden reggel adrenalin gomboccal kelek. Mi legújabb fejlemény. Népszavazás még mindig? Van még pénz a bankokban? Csak 3-ik napja vannak zárva és megállt az élet. Ez a rémisztő. A kiszolgáltaottság. Városi patkányok lettünk. A legerősebb várakat is így vették be. Kiéheztették őket.
A lényeg, hogy ez az ország is a bankok kezeibe van. Függetlenül attól, hogy mit szavaznak vasárnap, ha lesz egyáltalán népszevazás.
 |
| van benzin, nincs sor |
 |
| nincs lencse, pánik van |
No comments:
Post a Comment