Élet az olajfák alatt: Negyven nap öt év

Minden évért egy jár

Így Palkóval, nem jut annyi időm irogatni, mint amennyi mindent tudnék és szeretnék megosztani Veletek.
Az életünk ezekben a hetekben - bár kívülállóknak monotonnak tűnhet - izgalmasabb, mint valaha...
Most, hogy a fiatalember szunyókál a legfontosabbakat megörökíteném írásban is.
5 évesek lettünk/voltunk Alexszel. 5 év kalandjairól igyekeztünk a pelenkagőzben is megemlékezni.
Itt Görögországban 40 nap a gyermekágy, ez nekünk kedden telt le, és ma a magyar is, a 6 hét. Mindkét ország törvényei szerint "szabadok" vagyunk:)))
Minden nap más volt. Minden napnak volt egy mélypontja és egy fénypontja. A mélyek egyre sekélyebbek és a fények egyre erősebben ragyognak. És még csak most jön a java. Állítólag. Minden gyerekkel rendelkező ismerősünk szerint ez a legegyszerűbb időszak. Majd ha jár, majd ha beszél, majd ha kamaszodik, majd ha felnőtt problémai lesznek... stb stb.
Alvás nem alvás, sírás nem sírás boldogabbak vagyunk mint valaha, teljes erőbedobással várjuk az előttünk álló vélt nehézségeket.
Nem tudom hol olvastam, de megmaradt nagyon bennem és ezutón szeretném magam emlékeztetni ha a későbbiekben újraolvasom ezeket a sorokat. "Amint megtudják az emberek, hogy gyermekük lesz várják a közös játékokat, a focizást, kirándulásokat, tervezgetik, hogy mi mindenre tanítják majd a gyerekeket és amikor eljön az ideje hányszor mondják, hogy 'kicsim, hagyd most anyát/apát, majd később, most XXX kell csinálni'..."
Remélem ilyen mondatok csak nagyon kivételes esetekben hagyják majd el a szánkat.