Ez a hetvege itt hosszuhetvege volt, vizkeresztet
unnepeltuk. Nyugati kereszteny egyhazakban, Haromkiralyok unnepe (pl. Spanyolo.,
Portugalia), nalunk a viz unnepe – Jezus megkeresztelkedese ..stb– a vizek nagy
felszentelese. A
fenypontja, amikor mise utan a pap a tengerbe dob egy keresztet es sok bator
ferfiember beuszik erte, es aki kihalassza az kulonleges szerencsenek es
aldasnak orvend!
1 felvonas
A szombati nap reszletei mar most torlodtek a memoriambol
(olyan lehetett, mint a szules) csak arra emlekszem, hogy egyszerre voltam
faradt, ketsegbeesett, tanacstalan, duhos, es hatarozottan hatarozatlan, hogy
mi tortent a gyerekemmel… Pufi tombolt! Csak most irtam a dackorszakos dolgokrol,
de ezen a hetvegen egy uj szintre ertunk. Valahogy az egesz nap kicsuszott a
kezeink kozul! Ha jol belegondolok mar pentek este elkezdodott… A haloszobabol
hallgattam, ahogy Alex probalja «altatni», miutan en feladtam kb 50 perc utan.
Eloszor o is szep szoval, aztan hatarozottan, majd konyorogve, igergetve, vegul
fenyegetozve. SEMMI! Este 10-kor lerogytunk a kanapera, de addigra mar egymasra sem
tudtunk nezni… Talan nem is koccintottunk, csak valami tea felet szurcsolhettunk, mert az egyszeruseg kedveert valami natha is van a levegoben.
2 felvonas
Delelott tovabbra is orulet, kozbe ebedre vendegeket vartunk. En gulyasleves es makosgubakeszites kozbe oda-oda sugom Alexnek, hogy szerintem mondjuk le, mert ma meg rank omlik a haz is, ha meg 2 kisgyerek idejon.. Alex szerint rosszabb mar ugysem lehet, uh vagjunk bele, egyunk egy jot es majd lesz valahogy... En haromnegyed kettokor meg pizsomaban, pedig 6-kor kezdtuk a napot... A ketsegbeesesen tul, az eselytelenek nyugalmaval. Alex felvaltva megy el otthonrol, hol Pufival, hol a fogzastol nyugos-siros Teoval, hogy haladjon az ebed. Kozbe porszivozni is kellene, esetleg meg fel is mosni, jatekokat legalabb egy kupacra/sarokba tenni, ruhak szaradnak mindenhol, mert kint akkora a paratartalom, hogy 4 nap se eleg, hogy megszaradjanak. Pelenkak, cumisuvegek, kenyercsucskok, kakao foltok, ceruzak...nem is folytatom... Le kellett volna fenykepzeni. Pufit egy oran keresztul probaltam alvasra birni, mesevel, enekkel, osszebujva, en alvast szimulalva....Eppen csak nem rohogott az arcomba.
Feladtam.
Titokba azt fontolgattam, hogy en igy ahogy vagyok beulok az autoba es elmegyek! Akarhova, csak el innen a szemetdomrol, el innen az orultekhazabol. Vegulis megsajnaltam Alexet (akit hol utaltam, hol imadtam a delelott folyaman - attol fuggoen, hogy hozzamszolt-e vagy sem...), ugy igyekezett, annyira szerette volna ezt az ebedet...
Az osszeomlast megelozendo elmentem letusolni. 2 visito gyerekre - es az apjukra - csuktam ra a furdoajtot es kulcsrazartam. (Pufi ujabban nem szereti ha szemelol teveszt es MINDENHOVA kovet), igy o a visitas mellett vegig pufolte a furdoajtot. Egy forro zuhany es fogmosas utan, fesulkodes nelkul (eljen a lofarok!) kivonultam a konyhaba, emelt fovel, erzelemmentesen es neman kitoltottem magunknak egy kupica hazai paleszt! Lehuztuk!
A hetvege folyaman, de talan iden eloszor elnevettem magam!!! A kovetkezo fel oraban csoda tortent, es MINDEN a helyere kerult. Pufi 2:25-kor elaludt! Teo 2:35-kor. Az ebed ugy zajlott, mint a meseben! A kaja isteni lett - nem is ertem... Az amugy tokeletes csaladnak tuno barati hazasparrol kiderult, hogy ok se robotok es amikor a tokeletes-anyuka bevallotta, hogy a tokeletes eletukbe bizony benne van az is amikor alomba sirja magat a kimerultsegtol es tehetetlen/tanacstalansagtol... boldogsag ontotte el a lelkem! Nem karorom! Boldogsag, hogy nem vagyunk egyedul es nem vagyunk benabbak masoknal! Az angyal, szofogado gyerekeik ugyanugy tudnak hisztizni, szandekosan kart okozni stb...
...ja merthogy, ezen a vasarnapon szembesultem eloszor Pufi sotet oldalaval! Lesulyto elmeny latni az edes-kedves-tokeletes-okos-cuki-artatlan gyerekem, amint szoros szemkontaktust tartva velem, szep lassan leveszi a tutyijat, a zoknijat es mezitlab odaall a konyhakore, majd amikor megunhatta hallgatni az ellenerveimet, kiment az erkelyre MEZITLAB...! Szandekosan!!! Pusztan azert, hogy provokaljon!!! Tokeletesek gyereke ugyanilyen arccal pisil allitolag a kanapera - szandekosan, bosszubol! Edesek ezek a gyerekek...
3 felvonas
Hetfore uj strategiat allitottunk fel! Ha a figyelmunkert tombol, nem figyelunk ra. Ledobalt mindent, ami kezeugyebe kerult az eloszobaba, erre Alex szolt, hogy a hatizsakomat elfelejtette. Teljes nyugalommal! Pufi meglepett, es a dobalastol kipirult arccal felnezett, majd otthagyott csapot-papot es visszament jatszani....
A nap mar majdnem jol sikerult volna, ha hazafele a vizkeresztes-kereszt-a-tengerbe-dobasbol el nem aludt volna 5(!) percre a babakocsiba.... Igy lottek a delutani alvasnak es ugy mentunk nagycsaladi ebedre, hogy nem aludt. Katasztrofa boritekolva! Az en gyomrom megint 1 cm atmeroju lett, miutan a nagymamaja eleve nem akarta, hogy Pufi reszt vegyen ezen az ebeden es o jobbnak latta volna, ha eljon az Andi (o vigyaz hetkozbe rajuk amig en huzom az igat) es addig jatszotereznek...akarmi...csak nala ne legyen! (no comment) Mi, erre (klasszikus) felajanlottuk neki, hogy akkor mi se jonnenk ... Aztan mindenki kicsit visszavett es mentunk gyerekestul es be is lettunk engedve... De a gyomorideg igy mar jol ertheto gondolom... Vegul Pufi egy sarokba ult es kipakolta a nagypapa szerszamosladajat, szetszort 200 szoget, de meg se nyikkant es semmi baj nem volt vele... En meg kesobb osszeszedtem a szogeket.
Este Alex lefektette es fel 10-re mar aludt is! Megint csak osszerogytunk! A dvd-t, amit a nagy evfordulo alkalmabol kivettunk, ma vissza is visszuk (szerda) es majd megnezzuk maskor....
Epilogus, tanulsagok
1-Minden gyerekben egy ordog (is) elveszett!
2-Aludni kell!
3-El kell hagyni a lakast!
4-EGYEDUL NEM MEGY!!!!!
 |
A gyerekszoba elott hallgatozva ...
Orzom a gyerek almat!/Verem a fejem a falba/Nem engedem kijonni a szobajabol |