Nem szándékozom történész babérokra törni, de nagyon érdekes szem és fültanuja lenni a történelem hullámainak és, gondoltam Veletek is megosztom a török – görög vélt és valós ellentétekről szóló, eddigi tapasztalataimat.
Az biztos, hogy görög – magyar jövedőbeli gyerekeink meséi közös ellenségképpel rendelkeznek és bőven van görög megfelelője a „török gyerek megvágta, magyar gyerel gyógyítja” mindenféle mohácsi, szigeti és egri veszedelemkeről szóló történeteknek.
Sőt... Itt 300-al több év állt az emberek rendelkezésére... ami a huszadik század történelmi viharaiban újabb erőre kapott és amíg mi trianont sírattuk, addig Leonidasz leszarmazottai egy ún. „megali idea”-t (nagy ötlet, értelem szerűen inkább nagy tervnek fordítanám) kergettek... A Nagy Terv a mai nemzetközi reptér névadójának a fejéből pattant ki, könnyen megjegyezhető a neve: Elefteriosz Venizelosz. Partizán harcosként kezdte pályafutását Kréta szigetén – mondanom sem kell, hogy a törökök ellen, és arra tette az életét, hogy megalkossa, vagyis visszaállítsa a Nagy Görögországot, azaz körülbelül az ezer éves bizánci birodalom területét.
Az első világháborút követő párizsi béketárgyalásokon ő egyszemélyben kilobbizta az antant támogatását Törökország égei tengeri partvidékének elfoglalásához. Nem mennék bele a részletekbe, maradjunk annyiba, hogy a nagy terv pár év után belpolitikai töréshez vezetett, a török-görög háborúból az utóbbiak szó szerint hanyatt-homlok menekültek kiegészülve közel 2 millió görög vallású és ajkú menekülttel. Hasonló sors előtt álltak, mint a tőlünk kitelepített svábok, akik nálunk németek lettek, Németországba pedig magyarok. Azaz a hiába a közös vallás és nyelv ők „mások” voltak. Na de, hogy ne szakadjak el az eredeti témától és ne sajnáljuk annyira a görögöket, akik sok stratégiai hibát elkövettek abban a háborúban, maguknak keresték a bajt, és nem kevés török civil áldozatot is szedtek. Csak még egy hosszú zárójel: A fent említett háború alapozta meg a pályafutását Mustafa Kemal Ataturknek is, aki a modern Törökország alapító atyja. Történelmi források szerint Kemal és Venizelosz is a huszadik század legnagyobb politikusai közé tartozott.
A fenti nagyon tömören és felszínesen megfogalmazottak alapján elmondható, hogy 450 év és jó néhány háború emlékei, tapasztalatai és legendái húzodnak a „ki találta fel a Baklavát” dilemma mögött. A legútóbbi konfrontálódás borzalmai pedig a nagyszülőkben még elevenen élnek. A görög hadsereg a mai napig fokozott készenlétben áll és törzsvásárlói kártyája van a francia és német hadiiparjához.
Ez t a hosszú hosszú bevezetőt csak azért írtam le, mert azt hiszem így talán jobban érzékeltethető, hogy mit jelent az én munkámba, Athéni központtal Görögország, Bulgária, Románia és Törökország irányítása. Az első projektem a dolgozói elégedettségi mutatók javítása... Nem szeretnék túlozni, sem Tony Blair közel-keleti béke projektjéhez hasonlítani magam, sőt... de nagyon érdekes és izgalmas utazás ez két ennyire hasonló és ugyanennyire különböző kultúrában kívülállóként egyensúlyozni és „békét teremteni”... Csak két rövid sztori és érteni fogjátok, mire is gondolok
Görög kolléga aki most lett a török csapat főnöke, vicces beszámolót tart az irodában az isztambuli látogatásáról: „Kérdezték a lányok, hogy török kávét vagy espressot kérek-e? Mondtam, hogy nem tudom mi az a török kávé, mert ha zaccos kávéra gondolnak az görög kávé.”
Ugyanez a kolléga: „Kérdezték, hogy Konstaninápolyt mondjanak vagy Isztambult? Mondtam, hogy teljesen mindegy, mert mindkettő görög szó.”
Török kollegina: „Imádom Athént, olyan nyugodt és laza hely. Itt a tenger, stb stb...” (Athénba 5 millióan laknak, és háztartásonként két autó van és minimum egy motor. Infrastruktúra hagy kivetni valót maga után. Minden csak nem nyugodt... A laza is inkább nézőpont kérdése..)
Én: „De hát Isztambulban is van tenger??”
Kollegina: „Nem lehet összhasonlítani a kettőt. Isztambul egy 15 milliós város, Athén pedig... (nem fejezte be a mondtatot...)
Ugyanez a kollegina: Egyszer kaptam egy előléptetési lehetőséget, de át kellett volna költöznöm Athénba. El se mertem mondani a nagymamámnak. (Visszautasította az előléptetést).
A legmenőbb szappanopera ami jelenleg fut a török verziója a Bartátok Közt-nek és Ezeregy éjszaka címen fut. Alex anyukájától kezdve a kolleganőkig, mindenki a török fiúkba szerelmes. Tegnap este, az asszimilációm jegyében, megnéztem a híres szépfiúkat. Hát nem voltam túl kitartó, miután törökül ment görög felirattal.
Néhány kép a főhősökről, majd az én személyes kedvencemről a görög Sakis Rouvas..
