fokról fokra

A téli hónapokban tavaly is és idén is sok irigykedő megjegyzést kaptam Közép-Európából, hogy biztos milyen jó nekünk, a telet délen átvészelni... én mindig azt válaszoltam, hogy ááá itt is hideg van, de mióta kisbabánk van, és beruháztunk egy szobahőmérőbe miatta, egyrészt tényekkel alá tudom támasztani az itteni viszonyokat, másrészt kibékíthetetlen ellentét kezd köztem és az uram közt kibontakozni...
De lássuk a számokat:
Megérkezünk Magyarországból, a lakásba 13(!) fok. ... hopp, azt had tegyem hozzá, hogy az én anyukám lakásába, ahol az elmúlt egy hónapot töltöttük 22 fok volt. 21,5-nél pamut sapkát adtunk a gyerekre fürdés után.
Szóval, megérkezünk, fűtést bekapcsoljuk, Palkó a hidegtől pikk-pakk bealszik, míg én gondtalanul elmehetek a boltba, feltölteni a hűtőt. Romantikus estét tervezünk, egy kis bor, kandalló tüze. A boltból repkedve arra érek haza, hogy Alex az immár 15 fokos lakásban fürdeti a Gyereket!!! A lélegzetem is eláll... idegességemet és bizalmatlanságomat leplezve próbálok diszkréten sapkát és ruha rétegeket a gyerekre bűvészkedni, aki újabban uuutál öltözködni. Ez az utálat ideális táptalaj arra, hogy én túl öltöztetem a gyereket és már retteg a ruhától, kabáttól, kissapkáról nem is beszélve, amit én ráadok az immár 17 fokos lakásba Alex meg azzal a lendülettel leveszi róla. Alig tudtam ezek után aludni, biztos voltam benne, hogy jön a nátha. Eddig szerencsére nem jött!!! A lakásunk pedig 17,5 foknál nem lesz melegebb. Kandallóval felmegy 18-ra. Ennyit a hőszigetelésünkről, meg a fűtésünk beszereléséről. És rajtam kívűl továbbra is állítja a család, hogy Pumfikánknak melege van...

3 hónaposan

...Palkó 6 kiló körül, a 62-es méretű ruhák lepattannak róla, megtalálta a nagyujját, ami néha kevésnek is bizonyul és az egész öklét a szájába veszi, felfedezte a hangját és hangosan gögicsél, hasonfekve gyönyörűen tartja a fejét és már sikerült átfordulni a hasáról a hátára... bár az is lehet, hogy csak eldőlt:)))
Leonard Cohen-re és Charlie Hayden zenére megnyugszik/elalszik...
...és állítom, hogy a legeslegjobb dolog a világon az, amikor rám mosolyog!!!

Úton, útfélen

 Azt mondják, aki egyszer elhagyja a hazáját, sose fogja magát újra igazán otthon érezni...

... Az elmúlt két és fél hónapban azt vártam, hogy végre hazalátogathassak és találkozzam a családom magyar felével és a barátaimmal... szűk két hete vagyok magyar földön és hirtelen rámtört egy őrülten heves honvágy a görög hazám iránt!!! Borzasztó!!! Állítólag ez már mindig így lesz... Görögországban a pörkölt hiányzik, Magyarországon meg a tzatziki... :))))

2 hónap

Görögországról...

Azt szeretem Görögországban, hogy...
.... minden görög szerint ez a világ legszebb országa , olyan büszkék a kultúrájukra és az országukra, mint semmilyen másik - általam ismert - ország népe

.... a kis üzletekben lévő kedves és közvetlen hangnemet, azt, hogy ha nem tudnak visszaadni, akkor hagyjuk és majd legközelebb behozod a pénzt

.... ott lehet parkolni, ahol helyet találsz

.... szeretnek élni - ez leginkább ezekben az őrült időkben szembetűnő, és a külföldi média által kritizált, holott a társasági élet lételemük, és igen egy kávé mellett a napon ücsörögve a 4-6 fős társaságok (minden generáció) megbeszélik/kibeszélik a fájdalmukat (és van bőven minden háztartásban!). Szerintem így sokkal könnyebb - csapat szellemben - átvészelni a nehéz időket, mint otthon begubózni egy Tesco sörrel.

.... a család, a barátok fontosak és rendkívül összetartóak.

.... adnak a külsőségekre és onnan kezdve, hogy a szupermarketbe dunsztosgumit tesznek a friss sajt és felvágott papírcsomagjára, hogy a legkisebb ajándéktárgy is olyan csomagolást kap, mint egy Herendi készlet otthon, az hogy a cukrászdás termékeket milyen gyönyörű dobozokba teszik pedig egy külön iparág lehet. Mondanom sem kell, hogy mekkora selyemszalag és díszdoboz gyűjteményre tettem szert csak 1,5 év alatt. az esküvői és keresztelői dekorációról nem is beszélve. ez szintén egy külön szakma és borsos áron dolgoznak!

... imádnak vásárolni és ajándékozni. az utóbbi külön tetszik, mert akár mi adunk, akár mi kapunk olyan jó. a kis szertartás az ajándék beszerzésére, a szép csomagolások... és tényleg nem az értéke miatt... hihetetlen mennyiségű "kütyü" és "bizgentyű" cserél itt gazdát és táplál egy másik iparágat.

.... van vitakultúra, lehet és elvárt is, hogy legyen véleményed és azt jó hangosan de SÉRTŐDÉS NÉLKÜL meg lehet vitatkozni, családdal, barátokkal kollégákkal. 

NEM szeretem Görögországban, hogy

.... ugyan ez a világ legszebb országa, mégse vigyáznak rá. Szemét, kutyagumi... stb.

.... saját tulajdonú kis üzletben az is nem egyszer előfordulhat, hogy ha a tulajnak úgy tartja kedve, akkor goromba, nem szolgál ki, nem ad blokkot, nem fogadja vissza a cserét, és egyáltalán te miért zavarod őt...

.... a leglehetetlenebb helyeken is parkoló autókat találsz. ez akkor kezdett el igazán nem tetszeni, amikor babakocsival le kellett mennem a 4*4 sávos autóútra, ahol átlag 100-al mennek az autók, mert egyszerűen felparkoltak a járdára, úgy, hogy még gyalog se fértem el ha fejemre tettem volna a babakocsit.

.... szeretnek élni, tudnak élni, tudnak jól élni és leginkább könnyen, mert ismerik a TITKOT. A titok szerintem, a görög társadalom láthatatlan (kívülállóknak, naiv külföldieknek..stb) szabályrendszerét. Nagy tévedés azt hinni, hogy itt káosz van (kivéve a héten a miniszterelnök körül) és nem tartják be a szabályokat. Nagyon is betartja mindenki , több, mint öt ezer éve túlélnek, hogy lehetne ezt szabályok nélkül. Az egy más kérdés, hogy ezek nem azok a szabályok , amiket közzé is tesznek. A titkos rendszer ismerője tudja, hogy és mikor és mennyit teszünk az orvos zsebébe, hogy kell beszélni ákmesteremberekkel, úgy, hogy dolgozzanak is (a megfelelő egyensúly a barátságos, közvetlen sör felszolgálás és a szigorú kiabálós megbízó között), hogy hogy jelent az "igen" nemet és a "nem" igent, hogy melyik mosoly az igazi, és melyik csak udvariasság, melyik bűntetést kell tényleg befizetni és melyiket nem...

... sokszor túlértékeltek a külsőségek, és túúúúl drágák (esküvői, keresztelő dekor, lakberendezés, babacuccok) és pláne, hogy ezen mérik is az embert

... a vitakultúra a nem edzetteknek, csak kiabálás és könnyen ijesztő lehet, amíg meg nem tanulja nem a szívére venni

A listát sokáig lehetne folytatni (mindkettőt), sok az ellentmondás, de tény, hogy gyönyörű ország kivételes kulturális örökséggel és tiszta szívemből drukkolok, hogy a mostani nehézségek visszazökkentség ezt a társadalmat arra a pályára ahonnan egy-két évtizede letértek és most a visszanyaló fagyi súlya alatt roskadoznak.